Mi is az a problémamegoldás, és miért fontos?
Képzeljük el a problémamegoldást úgy, mint egy labirintusban való tájékozódás képességét. A kijutásban segíthet a szerencse (ritka), a végtelen stratégia nélküli próbálkozás (sok-sok energia), vagy különböző problémamegoldási stratégiák tudatos alkalmazása.
Amikor gyermekünk egy nehézséggel találkozik, mintha egy labirintus bejáratánál állna: a falak korlátok és akadályok, amelyeket különböző megoldási lehetőségek kötnek össze, a zsákutcák pedig azok a próbálkozások, amelyek nem vezetnek eredményre, de értékesek, mert megtanítják, hogy legközelebb milyen irányban ne menjen tovább. Éppen ezért a problémamegoldás az egyik alap szuperkompetencia, amelyet érdemes tudatosan fejleszteni, mert mert a jövőállóság nem velünk születik, de megtanulható
A mai digitális korban élő gyerekek egy különleges kihívással néznek szembe. Olyan környezetben szocializálódnak, ahol minden előre ki van találva, ahol minden kérdésre azonnal választ kaphatnak, ha unatkoznak, végtelen videófolyam vár rájuk; ha egy játék túl nehéz, azonnal letölthetnek egy könnyebbet, ha nem tudnak valami megkérdezik az AI-t.
Ez a „gyors és kész megoldás” kultúrája azonban egy veszélyes csapdát rejt magában: megfosztjuk a gyerekeket attól a lehetőségtől, ami a hibakeresésben és a kreatív megoldásokban rejlik.
Miért nem alakul ki magától?
Nagyon jó példa erre a Brookings Intézet kutatása, ahol Kate Mills negyedikes tanár vezetésével kipróbálták, hogy mi történik akkor, ha a tanulás folyamatába szándékosan bele vannak építve „megoldás nélküli” feladatok, és ő pedig tanárként hagyja, hogy benne ragadjanak a nehézségekben és megoldás helyett csak támogatást ad. Természetesen a gyerekek első reakciója mindig a: segítsééég! volt, de ahogyan haladtak előre a folyamatban, egyre természetesebbé vált, hogy az elakadás nem szégyen, hanem a fejlődés jele legyen, és a diákok lassan felépítették saját problémamegoldó eszköztárukat, és ahelyett, hogy azonnal segítséget kértek volna, kreatív stratégiákat kezdtek alkalmazni.
Ez is azt támasztja alá, hogy bár a problémamegoldás alapjai velünk születnek, ahhoz, hogy ez a kezdeti képesség kifinomult és stabil készséggé váljon, tudatos gyakorlásra és célzott fejlesztésre van szükség, hasonlóan, mint amikor biciklizni vagy úszni tanulunk. Minél korábban kezdjük el a gyakoroltatását, annál természetesebbé és automatikusabbá válik, és lesz alkalmazható ma még ismeretlen problémák esetében is.
Miért kulcsfontosságú most?
World Economic Forum kutatása szerint a gyerekeink olyan világban fognak élni, ahol a munkahelyek többsége még nem is létezik, a társadalmi kihívásokat még nem ismerjük, és a technológia naponta újraírja az élet szabályait. Ezért, olyan jövőálló tudás megszerzésére is szükségük van, ami nem valamire készít fel, hanem bármire!
A siker alapjait gyerekkorban rakjuk le. Ebben az életszakaszban még természetes módon, játékosan fejleszthetjük azokat a szuperkompetenciákat, amelyek a jövőállóságot alapozzák meg. A hagyományos oktatás elsősorban lexikális tudásra koncentrál, ezért amikor a fiatalok belépnek a munka világába, gyakran szembesülnek azzal, hogy nehezen kezelik a változást, a stresszt vagy a csapatmunkát. Ekkor jönnek a költséges tréningek, coaching alkalmak és önismereti programok, holott ezeket a készségeket gyerekként könnyedén elsajátíthatóak.
Hogyan fejleszthetjük a problémamegoldást?
A problémamegoldás nem alakul ki magától, mint minden izmot, ezt is edzeni kell. Jó hír, hogy a hétköznapok tele vannak gyakorlási lehetőségekkel, ha tudatosan odafigyelünk rá. Hoztunk nektek pár trükköt:
- Gondolkodj hangosan!
Így megmutathatod hogy a problémamegoldás természetes része a mindennapoknak.
- Próbáld meg háromszor!
Kérd meg, hogy mielőtt hozzád fordul segítségért, próbáljon ki három különböző megoldást.
Érdemes kerülni az azonnali segítségnyújtást, megoldást adni segítség helyett, csak az egy helyes megoldás elfogadását. A problémamegoldó készségek fejlesztésével olyan gyereket nevelhetünk, képes felismerni és megnevezni a problémákat. Aki kitart még akkor is, ha az első próbálkozás nem sikerül, képes tanulni a hibákból, és tudatosan újratervezni, kreatívan és logikusan közelíteni a kihívásokhoz és több lehetséges utat mérlegelni
Ma este próbáld ki:
Főzzetek együtt, de előtte kérd meg, hogy derítse ki mi hiányzik a recepthez.
Építsetek könyvekből akadályokkal teli labirintust a szobában
Mesénél kérdezd meg, mit csinálhatott volna máshogy a főhős egy adott probléma esetén
Ezen a héten próbáld ki:
Játsszatok stratégiát és gyors döntést igénylő kártyajátékokat (UNO, Halászd ki!).
Amikor te magad akadályba ütközöl, vond be: „Te mit tennél a helyemben?” – ezzel megmutatod, hogy a problémák mindenkinél előfordulnak, és természetes részei az életnek.
Amikor a problémamegoldás összekapcsolódik más szuperkompetenciákkal
A problémamegoldás ritkán működik önmagában:
- Kritikai gondolkodással együtt: segít mérlegelni, melyik megoldás működhet a legjobban.
- Kreativitással együtt: új, szokatlan utak és ötletek születhetnek
- Érzelmi intelligenciával együtt: stresszt és a konfliktusok egészséges kezelése a megoldás során.
A problémamegoldás olyan alap, amelyre minden más készség épülhet – legyen szó kritikai gondolkodásról, kreativitásról, érzelmi intelligenciáról vagy együttműködésről. Ezért ha legközelebb a gyermeked egy elakadás után azt mondja: „Várj, van egy másik ötletem!”, mosolyogj rá, mert épp most használja a jövő egyik legfontosabb szupererejét.
Az Edisonplatform szemlélete
Az Edisonplatform szakmai alapállása az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) nemzetközi oktatási javaslataihoz, a WEF (Világgazdasági Fórum) ajánlásaihoz és a CASEL (Együttműködés az Akadémiai, Szociális és Érzelmi Tanulásért amerikai szakmai műhely) szociális és érzelmi tanulás keretrendszereihez igazodik.A jövőre való felkészítés nem egy konkrét kompetencia vagy készséglistáról szól, hanem arról, hogyan tudjuk a gyerekeket olyan tudással, készségekkel, hozzáállással és értékekkel felvértezni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy felelősen, krea
