Mi is az a érzelmi intelligencia, és miért fontos?
Akkor már működik benne a “belső kódfejtő”, amit érzelmi intelligenciának hívunk: : ez segít „dekódolni” a saját érzéseinket, és megérteni azt is, hogy mit élnek át mások. Aki rutinosan olvassa a saját érzelmi „kódjait”, könnyebben megnyugszik feszült helyzetben, hamarabb talál megoldást egy konfliktusra, és felismeri, mikor van szüksége segítségre. Ha pedig mások kódjait is megérti, empatikusan és támogatóan tud kapcsolódni hozzájuk – és ez az alapja minden barátságnak, közösségnek,együttműködésnek, de például a határszabásnak is.
A 21. században az érzelmi intelligencia különösen felértékelődött. Miközben a technológia egyre több feladatot átvesz tőlünk, az emberi kapcsolódás, az empátia és a megértés pótolhatatlan marad. Gyermekeink olyan világban nőnek fel, ahol állandó a változás és a bizonytalanság. A belső kódfejtőjüknek ilyenkor is működnie kell: érteniük kell, hogyan kezeljék a stresszt, hogyan oldjanak meg békésen konfliktusokat, és hogyan maradjanak nyitottak és együttműködők másokkal.
Ez a szuperkompetencia adja meg számukra azt az érzelmi stabilitást és rugalmasságot, amellyel eligazodhatnak a gyorsan változó világban.
A jövőállóság nem velünk születik, hanem tanulható. Az érzelmi intelligencia – ez a belső kódfejtő – az egyik legfontosabb kapcsolódási szuperkompetencia, amelyre minden gyereknek – és nekünk felnőtteknek is – szüksége van ahhoz, hogy magabiztosan boldoguljon a jövő kihívásai között.
Miért nem alakul ki magától?
Az érzelmi intelligencia fejlődését gyakran gátolja a modern életstílus: a gyors tempó, a teljesítménykényszer és a digitális eszközök túlzott használata kevés időt hagy az érzések feldolgozására. Sok családban és iskolában az érzelmek nem kapnak kellő figyelmet vagy negatívként kezelik őket, ami akadályozza a gyerekek érzelmi fejlődését.
A digitális tér sem könnyíti meg a dolgunkat: az emojik leegyszerűsítik a belső világot, és sok gyereknek nincs lehetősége mély, őszinte beszélgetéseken keresztül megtanulja:
- mit jelent együttérezni,
- mások nézőpontjába belehelyezkedni, vagy
- biztonságosan megélni a dühöt, csalódást, gyászt.
Ezért is kulcsfontosságú, hogy otthon olyan tér jöjjön létre, ahol az érzelmek nem zavaró tényezők, hanem természetes jelzések, amelyekről érdemes és szabad beszélni.
Miért kulcsfontosságú most?
World Economic Forum kutatása szerint a gyerekeink olyan világban fognak élni, ahol a munkahelyek többsége még nem is létezik, a társadalmi kihívásokat még nem ismerjük, és a technológia naponta újraírja az élet szabályait. Ezért, olyan jövőálló tudás megszerzésére is szükségük van, ami nem valamire készít fel, hanem bármire!
A siker alapjait gyerekkorban rakjuk le. Ebben az életszakaszban még természetes módon, játékosan fejleszthetjük azokat a szuperkompetenciákat, amelyek a jövőállóságot alapozzák meg. A hagyományos oktatás elsősorban lexikális tudásra koncentrál, ezért amikor a fiatalok belépnek a munka világába, gyakran szembesülnek azzal, hogy nehezen kezelik a változást, a stresszt vagy a csapatmunkát. Ekkor jönnek a költséges tréningek, coaching alkalmak és önismereti programok, holott ezeket a készségeket gyerekként könnyedén elsajátíthatóak.
Hosszú távú előnyök
Az érzelmi intelligencia fejlesztésével olyan gyerekeket nevelhetünk, akik:
- Felismerik és kezelik saját érzelmeiket
- Empátiával közelítenek mások érzéseihez
- Stresszes helyzetekben is sikeresebben nyerik vissza a kontrollt
- Erős és tartós kapcsolatokat építhetnek
- Önreflexióra és önfejlesztésre is képesek
Hogyan fejleszthetjük az együttműködést?
Támogasd:
- Az érzések megnevezését és kifejezését – a nehéz/rossz érzésektől sem kivételek ez alól!
- Az empátia gyakorlását
- A megküzdési stratégiák tanulását
- Az érzelmi reflexiót
- A másokkal való együttérzést
Kerüld:
- Az érzések elnyomását, degradálását vagy tagadását
- A „nagy fiúk/lányok nem sírnak” hozzáállást
- Az érzelmi reakciók büntetését
- A túlzott védelmezést
- Az érzelmek racionalizálását
Kezdd el most!
Ma este próbáld ki:
- Kezdeményezz beszélgetést vacsora közben a nap „legboldogabb” és „legbosszantóbb” pillanatáról. Ne ítélkezz, csak hallgasd meg, miért érezte úgy.
- Adj nevet az érzéseknek helyette is, ha még nem tudja megfogalmazni: „Ez inkább csalódottság volt vagy düh?” – így szókincset is adsz neki.
Ezen a héten:
- Taníts neki egy játékos légzéstechnikát, például a „sárkányfújást”: vegyen nagy levegőt, majd fújja ki hosszasan, mintha tüzet okádna. Gyakoroljátok együtt egy stresszes helyzet előtt vagy után minimum 5-ször.
- Figyeljétek meg az embereket útközben (boltban, villamoson), és beszélgessetek arról, hogy vajon ki mit érez és miért: „Ő most inkább örül vagy mérges? Lehet, hogy éhes mert elfelejtette megenni az uzzsonáját?”
- Beszélgessetek egy hétköznapi online helyzetről – de érzések szempontjából. Például: „Ha valaki nem válaszol egy üzenetre, mit érez a másik fél? Mitől lehet félreérthető egy emojival írt válasz?”
Amikor az érzelmi intelligencia összekapcsolódik más szuperkompetenciákkal
- Önismerettel együtt: a saját érzések felismerésének és kezelésének képessége.
- Kommunikációval együtt: az érzelmek világos kifejezésének képessége.
- Együttműködéssel együtt: a konfliktusok békés rendezésének képessége.
Szociális és kulturális nyitottsággal együtt: a sokféle nézőpont empatikus megértésének képessége.
Az Edisonplatform szemlélete
Az Edisonplatform szakmai alapállása az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) nemzetközi oktatási javaslataihoz, a WEF (Világgazdasági Fórum) ajánlásaihoz és a CASEL (Együttműködés az Akadémiai, Szociális és Érzelmi Tanulásért amerikai szakmai műhely) szociális és érzelmi tanulás keretrendszereihez igazodik.
A jövőre való felkészítés nem egy konkrét kompetencia vagy készséglistáról szól, hanem arról, hogyan tudjuk a gyerekeket olyan tudással, készségekkel, hozzáállással és értékekkel felvértezni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy felelősen, kreatívan és bátran alakítsák a saját jövőjüket – és közben saját maguk és mások jólétéhez is hozzájáruljanak.
