Mi is az a szociális és kulturális nyitottság, és miért fontos?
A nyitottság nem azt jelenti, hogy mindig egyetértünk, hanem azt, hogy el tudjuk fogadni és tiszteletben tartjuk a másik véleményét, akkor is, ha máshogy gondolkodik.
A szociális és kulturális nyitottság olyan, mint egy ajtó, amely új világokra nyílik. Minél több emberrel, szokással és kultúrával találkoznak a gyerekek, annál szélesebbre tárul ez az ajtó, és annál gazdagabb lesz a látásmódjuk. A nyitottság nemcsak elfogadást jelent, hanem gazdagodást is: minden új nézőpont hozzáad valamit a saját világukhoz. Aki nyitott, könnyebben épít kapcsolatokat, rugalmasabban gondolkodik, és értéknek látja a másságot. A jövő közösségei és munkahelyei sokszínűek lesznek – ezért a nyitottság az egyik legfontosabb kulcsa a boldogulásnak.
A mai gyerekek paradox helyzetben vannak: egyrészt globalizált világban élnek, ahol bárkivel kapcsolatba léphetnek, másrészt a közösségi média algoritmusai sokszor „buborékokba” zárják őket. Így hiába van nyitva az ajtó, gyakran csak ugyanazokat a nézőpontokat látják. A kihívás ma az, hogy segítsük őket tudatosan szélesebbre tárni ezt az ajtót: valóban keresni és értékelni a sokféle perspektívát, és nem megelégedni a felszínes világképpel, amit egy-egy trend vagy videó nyújt.
A jövőállóság nem velünk születik, hanem tanulható – és a szociális és kulturális nyitottság az egyik legfontosabb jövőorientált szuperkompetencia, amelyre minden gyereknek, és mindannyiunknak, szüksége lesz.
Miért nem alakul ki magától?
Valljuk be őszintén: mindannyian hajlamosak vagyunk a „hozzánk hasonló” emberek társaságát keresni. Ez teljesen természetes – – biztonságot ad, ha olyan nézőpontokkal találkozunk, amikkel egyetértünk.
A gyerekeink digitális világában ez a tendencia felerősödik. A közösségi média algoritmusai pontosan azt mutatják nekik, amit már amúgy is látni akarnak – így egyre ritkábban találkoznak igazán más nézőponttal, gondolkodásmóddal..
Ráadásul, ha őszinték vagyunk, mi szülők is gyakran – akár akaratlanul – átadjuk saját előítéleteinket -elég egy félmondat a híradóra, egy beszólás az autóban, vagy egy megjegyzés a boltban.. A gyerekek pedig – ahogy mindig – hallanak, figyelnek és értelmeznek: ha nem beszélünk tudatosan arról, hogy a különbözőség érték, és nem mutatunk példát arra, hogy hogyan lehet kíváncsian, tisztelettel fordulni mások felé, akkor természetes, hogy félni fognak attól, amit nem ismernek – és inkább maradnak a „biztonságos”, szűk kis világukban.
Miért kulcsfontosságú most?
World Economic Forum kutatása szerint a gyerekeink olyan világban fognak élni, ahol a munkahelyek többsége még nem is létezik, a társadalmi kihívásokat még nem ismerjük, és a technológia naponta újraírja az élet szabályait. Ezért, olyan jövőálló tudás megszerzésére is szükségük van, ami nem valamire készít fel, hanem bármire!
A siker alapjait gyerekkorban rakjuk le. Ebben az életszakaszban még természetes módon, játékosan fejleszthetjük azokat a szuperkompetenciákat, amelyek a jövőállóságot alapozzák meg. A hagyományos oktatás elsősorban lexikális tudásra koncentrál, ezért amikor a fiatalok belépnek a munka világába, gyakran szembesülnek azzal, hogy nehezen kezelik a változást, a stresszt vagy a csapatmunkát. Ekkor jönnek a költséges tréningek, coaching alkalmak és önismereti programok, holott ezeket a készségeket gyerekként könnyedén elsajátíthatóak.
Hosszú távú előnyök
A szociális és kulturális nyitottság fejlesztésével olyan gyerekeket nevelünk, akik:
- Tiszteletben tartják a különbözőségeket
- Könnyedén épitenek kapcsolatokat különböző hátterű emberekkel
- Globális szemlélettel gondolkodnak
- Empátiával közelítenek mások értékrendjéhez
- Képesek konfliktusokat kulturálisan érzékenyen is megoldani
Hogyan fejleszthetjük a szociális és kulturális nyitottságot?
Támogasd:
- A különböző kultúrák megismerését
- Az előítéletek megkérdőjelezését
- A kulturális kíváncsiságot
Kerüld:
- A sztereotípiák megerősítését
- A kulturális buborékok erősítését
- Az „mi és ők” szemléletet
- A különbségek félelemként való beállítását
Kezdd el most!
Ma este próbáld ki:
- Világtérkép-játék: kérd meg, hogy válasszon ki egy országot a térképen. Beszélgessetek róla, mit tudtok róla – lehet szó jellemző ételről, őshonos állatról, vagy arról, hogyan ünneplik ott a karácsonyt. A végén keressetek rá közösen, hogy mi az igaz belőle.
- Világzenei rádió: indítsatok el YouTube-on vagy Spotify-on egy world music listát, és hallgassatok meg belőle egy dalt fogmosás közben. Ha van kedvetek, akár táncolhattok is rá!
Ezen a héten:
- Más kultúrák meséi: válasszatok esti mesének egy afrikai, ázsiai vagy indián történetet. Utána beszéljétek át, miben hasonlít és miben különbözik a magyar népmeséktől.
- Tanuljátok meg közösen a „köszönöm” szót 5–6 másik nyelven, és gyakoroljátok a hétköznapokban – például így is meg lehet köszönni a vacsorát. A végén beszéljétek meg, melyik hangzik a legkedvesebben, és melyik a legviccesebben.
Amikor a szociális és kulturális nyitottság összekapcsolódik más szuperkompetenciákkal
- Kommunikációval együtt: tiszteletteljes párbeszéd különböző nézőpontok között.
- Érzelmi intelligenciával együtt: mások érzéseinek és tapasztalatainak megértése.
- Kritikai gondolkodással együtt: előítéletek felismerésének képessége
- Együttműködéssel együtt: sokszínű csapatokban való hatékony közös munka.
Az Edisonplatform szemlélete
Az Edisonplatform szakmai alapállása az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) nemzetközi oktatási javaslataihoz, a WEF (Világgazdasági Fórum) ajánlásaihoz és a CASEL (Együttműködés az Akadémiai, Szociális és Érzelmi Tanulásért amerikai szakmai műhely) szociális és érzelmi tanulás keretrendszereihez igazodik.
A jövőre való felkészítés nem egy konkrét kompetencia vagy készséglistáról szól, hanem arról, hogyan tudjuk a gyerekeket olyan tudással, készségekkel, hozzáállással és értékekkel felvértezni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy felelősen, kreatívan és bátran alakítsák a saját jövőjüket – és közben saját maguk és mások jólétéhez is hozzájáruljanak.
