Mi is az a kritikai gondolkodás, és miért fontos?
Egyszerűen megfogalmazva: a kritikai gondolkodás egyfajta belső nyomozó, amely segít abban, hogy a gyerekek ne fogadjanak el vakon mindent, amit látnak vagy hallanak. Ez nem bizalmatlanság, inkább kíváncsiság, kérdezés és alapos vizsgálódás.
Gyermekeink nap mint nap hatalmas mennyiségű információval találkoznak: TikTok- és YouTube-videókkal, influenszerek véleményeivel, MI által generált tartalmakkal, iskolai tananyaggal, baráti tanácsokkal és a szülői útmutatással is.
Bár már hároméves kortól képesek felismerni, hogy nem minden információ pontos, és hogy egyes források megbízhatóbbak másoknál, sok esetben még a nagyobb gyerekek – sőt, a felnőttek is – nehezen értékelik kritikusan, amit hallanak vagy látnak. Éppen ezért a kritikai gondolkodás az egyik alap szuperkompetencia, amelyet érdemes tudatosan fejleszteni, mert a jövőállóság nem velünk születik, de megtanulható
Miért nem alakul ki magától?
Melissa Koenig és Paul Harris pszichológusok már évekkel ezelőtt bebizonyították, hogy a gyerekek agya 3-4 éves korban elkezd „megbízhatósági térképet” építeni az emberekről, azaz korán felismerik, hogy ki mond igazat, és ki nem. Ám ahhoz, hogy ez a kezdeti képesség kifinomult és stabil készséggé váljon, tudatos gyakorlásra és célzott fejlesztésre van szükség, hasonlóan, mint amikor biciklizni vagy úszni tanulunk. Minél korábban kezdjük el a gyakoroltatását, annál természetesebbé és automatikusabbá válik a félrevezetéssel, manipulációval terhelt hétköznapokban.
Miért kulcsfontosságú most?
World Economic Forum kutatása szerint a gyerekeink olyan világban fognak élni, ahol a munkahelyek többsége még nem is létezik, a társadalmi kihívásokat még nem ismerjük, és a technológia naponta újraírja az élet szabályait. Ezért, olyan jövőálló tudás megszerzésére is szükségük van, ami nem valamire készít fel, hanem bármire!
A siker alapjait gyerekkorban rakjuk le. Ebben az életszakaszban még természetes módon, játékosan fejleszthetjük azokat a szuperkompetenciákat, amelyek a jövőállóságot alapozzák meg. A hagyományos oktatás elsősorban lexikális tudásra koncentrál, ezért amikor a fiatalok belépnek a munka világába, gyakran szembesülnek azzal, hogy nehezen kezelik a változást, a stresszt vagy a csapatmunkát. Ekkor jönnek a költséges tréningek, coaching alkalmak és önismereti programok, holott ezeket a készségeket gyerekként könnyedén elsajátíthatóak.
Hogyan fejleszthetjük a kritikai gondolkodást?
Philip Abrami kanadai kutató szerint a kritikai gondolkodást célzott, tudatos oktatással lehet a legjobban fejleszteni. Vannak azonban egyszerű módszerek, amelyeket otthon is könnyen beépíthetsz a mindennapokba:
- Kérdezz vissza és bátorítsd a további kérdezésre.
Ha gyermeked kérdez valamit, kérdezd meg tőle: szerinte mi lehet a válasz? - Hagyd, hogy hibázzon!
A gyerekek sokat tanulnak saját hibáikból, ha biztonságos környezetben tehetik ezt. - Emlékeztesd a jelentések tisztázására.
Gyakoroltasd vele, hogy saját szavaival fogalmazza újra egy kérdést vagy történetet.
Kerüld a dogmák erőltetését indoklás nélkül, az egyetlen „helyes” válasz keresését és a túl korai logikai elvárásokat. Ha gyermeked kritikai gondolkodása fejlett, akkor: kevésbé lesz befolyásolható., könnyebben talál megoldásokat problémákra, és magabiztosabban eligazodik a rengeteg információ között.
Ma este próbáld ki:
Olvasás közben kérdezz rá: „Te mit csinálnál a főhős helyében?”
Hagyd, hogy gyereked döntsön valami apróságban
Ha kérdez valamit, te is kérdezz vissza
Ezen a héten:
Nézzetek meg együtt egy reklámot, és beszéljétek meg, mit akar elérni
Játsszatok egy társasjátékot, ahol stratégiát kell építeni
Engedj gyereknek kis „hibákat”, amiből tanulhat
Amikor a kritikai gondolkodás összekapcsolódik más szuperkompetenciákkal
A kritikai gondolkodás soha nem működik izoláltan:
- Kommunikációval együtt: érvelni tudás
- Kreativitással együtt: újszerű megoldások keresése
- Érzelmi intelligenciával együtt: mások nézőpontjainak megértése
- Együttműködéssel együtt: közös döntéshozatal
A kritikai gondolkodás olyan alap, amelyre minden más készséget építhetünk, legyen szó kreativitásról, érzelmi intelligenciáról vagy éppen együttműködési képességről. Ezért legközelebb, ha a gyermeked azt mondja:
„Ezt nem hiszem el, amíg nem ellenőriztem!”, nyugodtan veregesd meg a vállad, mert valamit nagyon jól csináltál.
Az Edisonplatform szemlélete
Az Edisonplatform szakmai alapállása az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) nemzetközi oktatási javaslataihoz, a WEF (Világgazdasági Fórum) ajánlásaihoz és a CASEL (Együttműködés az Akadémiai, Szociális és Érzelmi Tanulásért amerikai szakmai műhely) szociális és érzelmi tanulás keretrendszereihez igazodik.A jövőre való felkészítés nem egy konkrét kompetencia vagy készséglistáról szól, hanem arról, hogyan tudjuk a gyerekeket olyan tudással, készségekkel, hozzáállással és értékekkel felvértezni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy felelősen, kreatívan és bátran alakítsák a saját jövőjüket – és közben saját maguk és mások jólétéhez is hozzájáruljanak.
