Mi is az kreativitás és miért fontos?
A kreativitás olyan, mint egy varázsszemüveg (de nem az AR fajta): ha felvesszük, a megszokott dolgok is új színekben és formákban jelennek meg. A kreativitás nemcsak a szép rajzokban vagy a zenében rejlik – sokkal inkább egy gondolkodásmód, amely kilép a sablonokból, és új összefüggéseket, új megoldásokat keres. A gyerekek kreativitása akkor bontakozik ki igazán, ha szabadon kísérletezhetnek, hibázhatnak, és akár saját szabályokat is kitalálhatnak. A kreativitás ott van a hétköznapokban is: amikor egy eltört játékból újat alkotnak, vagy amikor saját szavaikkal mesélnek el egy történetet. Ez a varázsszemüveg teszi lehetővé, hogy ne csak alkalmazkodjunk a jövőhöz, hanem alakítsuk is azt. A jövőállóság nem velünk születik, hanem tanulható – és a kreativitás az egyik legfontosabb szuperkompetencia, amelyre minden gyereknek, és nekünk szülőknek is szüksége lesz.
A digitális eszközök korában a kreativitás új dimenziókat nyit meg, de új kockázatokat is rejt. Egyfelől a gyerekek olyan lehetőségekhez férnek hozzá, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak: digitális rajzolás, zenekészítés, videószerkesztés vagy akár játékprogramozás. Másfelől viszont a kész sablonok, filterek és automatikus megoldások könnyen eltávolíthatják őket az igazi, nulláról induló alkotás élményétől. A nagy kihívás ma az, hogyan használják a technológiát úgy, hogy az inspirálja, ne pedig helyettesítse a kreatív gondolkodást – és hogyan őrizzék meg a bátorságot, hogy saját, egyedi ötleteiket valósítsák meg a végtelen digitális források között.
Miért nem alakul ki magától?
A kreativitás nem automatikusan fejlődik ki, gyakran éppen a gyerek saját környezet gátolja fejlődését. A kreativitás nem csak „jelen van” vagy „nincs” – fejlődik vagy visszaszorul, attól függően, milyen környezet veszi körül a gyereket.
A kutatók szerint nem az életkor a probléma, hanem a környezet. A hagyományos iskolai elvárások – ahol egy helyes válasz van, és a hibázás kerülendő – gyakran épp azt az ötletgazdag, kíváncsi gondolkodást nyomják el, amivel a gyerekek eredetileg rendelkeznek. És sokszor nem is az iskola, hanem mi, felnőttek is – szülőként, tanárként, jó szándékkal – hozzászoktatjuk a gyereket ahhoz, hogy csak akkor értékes, ha jól csinál valamit.
Pedig a kreativitás ott kezdődik, ahol megengedett a „nem tudom”, a próbálkozás, a furcsaság, a másképp gondolkodás. Ha minden nap megmondjuk, hogyan „kell” lerajzolni egy fát, egy idő után már eszébe sem jut másképp próbálni.
Miért kulcsfontosságú most?
World Economic Forum kutatása szerint a gyerekeink olyan világban fognak élni, ahol a munkahelyek többsége még nem is létezik, a társadalmi kihívásokat még nem ismerjük, és a technológia naponta újraírja az élet szabályait. Ezért, olyan jövőálló tudás megszerzésére is szükségük van, ami nem valamire készít fel, hanem bármire!
A siker alapjait gyerekkorban rakjuk le. Ebben az életszakaszban még természetes módon, játékosan fejleszthetjük azokat a szuperkompetenciákat, amelyek a jövőállóságot alapozzák meg. A hagyományos oktatás elsősorban lexikális tudásra koncentrál, ezért amikor a fiatalok belépnek a munka világába, gyakran szembesülnek azzal, hogy nehezen kezelik a változást, a stresszt vagy a csapatmunkát. Ekkor jönnek a költséges tréningek, coaching alkalmak és önismereti programok, holott ezeket a készségeket gyerekként könnyedén elsajátíthatóak.
Hogyan fejleszthetjük a kreativitást?
A kreativitás tanulható viselkedés. Nem elég „hagyni”, hogy a gyerekek kreatívak legyenek, aktívan támogatni kell a kreatív gondolkodást és kellő biztonságos környezetet teremteni a kísérletezéshez.
- A kísérletezést és próbálkozást
- A szokatlan ötletek kifejezését
- A saját tempó követését
- A hibákból való tanulást
Kerüljük: a túl gyors segítségnyújtást, a felnőtt elvárásokhoz való igazítást, a perfekcionizmus erőltetését. A kreativitás fejlesztésével olyan gyereket nevelhetünk, akinek a tudása kevésbé lesz helyettesíthető mesterséges intelligenciával, képes lesz a környezetét is formálni, új perspektívákat nyitni és az élethosszig tartó tanulást is megalapozhatjuk.
Ma este próbáld ki:
Adj gyereknek egy üres dobozt és semmi mást, nézd, mi lesz belőle
Kérdezz rá valami szokatlanra: „Mi lenne, ha az állatok beszélni tudnának?”
Hagyd befejezni egy alkotást anélkül, hogy „javítanál” rajta
Ezen a héten próbáld ki:
Szervezzetek „kreatív órát” amikor bármi elkészíthető a rendelkezésre álló anyagokból
Találjatok ki új szabályokat egy ismert játékhoz
Mesélj el egy történetet félig, és hagyd, hogy ő fejezze be
Amikor a kreativitás összekapcsolódik más szuperkompetenciákkal
A problémamegoldás ritkán működik önmagában:
- Problémamegoldással együtt: szokatlan, de működő megoldások születhetnek
- Kommunikációval együtt: a kreatív gondolatokat mások is megérthetik.
- Kitartással együtt: a kezdeti inspirációból befejezett alkotás lesz.
- Empátiával együtt: a megoldások valódi emberi igényekre reagálnak.
A problémamegoldás olyan alap, amelyre minden más készség épülhet – legyen szó kritikai gondolkodásról, kreativitásról, érzelmi intelligenciáról vagy együttműködésről. Ezért ha legközelebb a gyermeked egy elakadás után azt mondja: „Várj, van egy másik ötletem!”, mosolyogj rá, mert épp most használja a jövő egyik legfontosabb szupererejét.
Az Edisonplatform szemlélete
Az Edisonplatform szakmai alapállása az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) nemzetközi oktatási javaslataihoz, a WEF (Világgazdasági Fórum) ajánlásaihoz és a CASEL (Együttműködés az Akadémiai, Szociális és Érzelmi Tanulásért amerikai szakmai műhely) szociális és érzelmi tanulás keretrendszereihez igazodik.A jövőre való felkészítés nem egy konkrét kompetencia vagy készséglistáról szól, hanem arról, hogyan tudjuk a gyerekeket olyan tudással, készségekkel, hozzáállással és értékekkel felvértezni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy felelősen, kreatívan és bátran alakítsák a saját jövőjüket – és közben saját maguk és mások jólétéhez is hozzájáruljanak.
