Mi is az a együttműködés, és miért fontos?
Képzelj el egy zenekart. A közös dallam csak akkor születik meg, ha mindenki figyel a másikra, és mindenki hozzáteszi a maga részét. Néha valaki vezeti a dallamot, máskor a háttérben tartja a ritmust – mindkettő ugyanolyan fontos. Gyermekeink is nap mint nap ilyen „zenekari helyzetekben” vannak: az óvodai vagy iskolai csoportmunkákban, amikor otthon együtt pakolnak el, amikor online csapatjátékot játszanak, vagy akár egy családi nyaralás megszervezésénél. A jövőállóság nem velünk születik, de megtanulható és az együttműködés az egyik kapcsolódási szuperkompetencia, amelyre biztosan mindenkinek szüksége van és lesz.
Az együttműködés megtanítja, hogy a közös és az egyéni siker nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Fontos, hogy gyerekeinket támogassuk abban, hogy ezt a kompetenciát valódi, személyes helyzetekben és a digitális térben is gyakorolják.
Miért nem alakul ki magától?
A gyerekek nem magától értetődően lesznek csapatjátékosok.
A világ amiben felnőnek elsősorban az egyéni teljesítményt díjazza: ki hány pontot szerzett, ki a legjobb az osztályban, ki hozza haza a díjat. Ez önmagában nem baj – de közben egyre kevesebb az olyan helyzet, ahol megtapasztalják, milyen érzés valakivel együtt elérni valamit. A versenyszemlélet előtérbe került, miközben az együttműködéshez szükséges készségek – a figyelem, a kompromisszumkészség, a közös célért való dolgozás – háttérbe szorultak.
Az együttműködés szuperkompetenciája tanulható, tapasztalatok és gyakorlás során erősödik: akkor fejlődik, ha a gyerekeknek van lehetőségük közösen cselekedni, megélni a „mi” élményt. A közös feladatmegoldás nemcsak jobb teljesítményt hoz, de erősebben motiválja a gyerekeket, mint amikor ugyanazt a feladatot egyedül végzik. Amikor a gyerekek közösen építenek valamit, megszerveznek egy játékot, vagy együtt oldanak meg egy konfliktust, akkor nemcsak a feladatot teljesítik, hanem a másikra figyelés és az alkalmazkodás képességét is tanulják.
Ha szülőként teret adunk az ilyen közös élményeknek – legyen az egy családi projekt, egy társasjáték vagy egyszerűen csak közös házimunka – akkor a gyerekek megtapasztalják, hogy a közös siker sokszor többet ad, mint a magányos győzelem. És ez egy olyan tapasztalat, amire nemcsak az iskolában, hanem az életben is szükségük lesz – mindig.
Miért kulcsfontosságú most?
World Economic Forum kutatása szerint a gyerekeink olyan világban fognak élni, ahol a munkahelyek többsége még nem is létezik, a társadalmi kihívásokat még nem ismerjük, és a technológia naponta újraírja az élet szabályait. Ezért, olyan jövőálló tudás megszerzésére is szükségük van, ami nem valamire készít fel, hanem bármire!
A siker alapjait gyerekkorban rakjuk le. Ebben az életszakaszban még természetes módon, játékosan fejleszthetjük azokat a szuperkompetenciákat, amelyek a jövőállóságot alapozzák meg. A hagyományos oktatás elsősorban lexikális tudásra koncentrál, ezért amikor a fiatalok belépnek a munka világába, gyakran szembesülnek azzal, hogy nehezen kezelik a változást, a stresszt vagy a csapatmunkát. Ekkor jönnek a költséges tréningek, coaching alkalmak és önismereti programok, holott ezeket a készségeket gyerekként könnyedén elsajátíthatóak.
Hogyan fejleszthetjük az együttműködést?
Támogasd:
- A célok közös kijelölését és megvalósítását.
- A szerepek tisztázását (ki mit vállal egy projektben vagy otthoni feladatban).
- A kompromisszumkészséget – hogy ne „veszteségként”, hanem közös nyereségként élje azt meg.
- A különböző nézőpontok meghallgatását és beépítését.
- A közös sikerek megünneplését.
Kerüld a versengés túlhangsúlyozását, az egyéni teljesítmény kizárólagos értékelését, a konfliktusok elkerülését minden áron, a vezető-követő szerepek merev rögzítését. Az együttműködési szuperkompetencia fejlesztésével olyan gyerekeket nevelhetünk, akik: csapatban és egyedül is hatékonyak, képesek engedni, de nem elveszni, nem riadnak meg a konfliktusoktól és empatikusan fordulnak másokhoz.
Ma este próbáld ki:
Tervezzetek meg közösen egy családi vacsorát
ki mit főz, mit vásárol, ki terít.
Játsszatok kooperatív játékot
Olyat, ahol csak együtt lehet nyerni (pl. közös kincskeresés vagy csapatépítő társas).
Hagyd, hogy a gyermeked vezesse a közös tevékenység egy részét, például ő döntse el a sorrendet a lefekvés előtti rutinban.
Ezen a héten próbáld ki:
Családi “nagytanács”
Üljétek körbe az asztalt, és szavazzatok a hétvégi programról. Adhattok neki ceremóniális kereteket, legyen szavazócédula, kézfeltartás, taps a döntés után.
Fordított szerepek napja
Engedd, hogy a gyerek legyen a „projektvezető” egy családi feladat, például főzés vagy takarítás kapcsán: engedd, hogy ő ossza ki a feladatokat, a ti pedig kövessétek az utasításait.
Amikor az együttműködés összekapcsolódik más szuperkompetenciákkal
A problémamegoldás ritkán működik önmagában:
- Kommunikációval együtt: a világos és hatékony visszajelzés képessége.
- Érzelmi intelligenciával együtt: az empatikus és türelmes kapcsolódás képessége.
- Problémamegoldással együtt: a közös kihívások kreatív megoldásának képessége.
Az Edisonplatform szemlélete
Az Edisonplatform szakmai alapállása az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) nemzetközi oktatási javaslataihoz, a WEF (Világgazdasági Fórum) ajánlásaihoz és a CASEL (Együttműködés az Akadémiai, Szociális és Érzelmi Tanulásért amerikai szakmai műhely) szociális és érzelmi tanulás keretrendszereihez igazodik.A jövőre való felkészítés nem egy konkrét kompetencia vagy készséglistáról szól, hanem arról, hogyan tudjuk a gyerekeket olyan tudással, készségekkel, hozzáállással és értékekkel felvértezni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy felelősen, kreatívan és bátran alakítsák a saját jövőjüket – és közben saját maguk és mások jólétéhez is hozzájáruljanak.
